My Chemical Romance: Egy évtizede a hatása alatt.

My Chemical Romance: Egy évtizede a hatása alatt.

Kábítószer-függőség, autópálya balesetek, megsemmisült eszközök, a halál és egy tolvaj dobos. Szinesen viharos volt ez a 2011 a My Chemical Romance számára. De a zenekar néma lelke, Ray Toro - aki szeret játszani a Randy Rhoadson, az afró többszörös bajnoka, aki többszörös Facebook rajongót tudhat magának a Facebook közösségi portálon – ünnepli. Ez az év tesztelte az összetartásukat, jobban, mint valaha az évek során.

„Túl vagyunk pár kemény dolgok ebben az évben.” mondja Toro. „Ezen dolgok közül két utat tudok mondani: megadhatod neki, hogy szomorú légy tőle és legyőzzön téged, de fel is tudsz emelkedni ezek közül.  Mi mindig az ilyen dolgoktól tudunk még erősebbek lenni. Ahol mi most vagyunk, az hihetetlen.”

A szeptemberi Blink182 körutatokon volt, amikor Michael Pedicone „elhagyott” titeket – Bob Bryar helyett – akit lopás miatt tettetek ki.
„Minket nagyon-nagyon megsebzett ez az egész, nekünk ez nagyon fájt, s talán ennyi csak, amit erről mondani tudok.” mondja Toro elutasítóan. AZ MCR ragaszkodik hozzá, hogy soha többet nem lesz hivatalos dobosuk és ezzel csak Pedicone rosszabbította az egészet. 
„Nem tudom, miért, de valamilyen oknál fogva elég szerencsétlenek voltunk az utóbbi időben, de dolgok most könnyebbek, mint amikor a bandát kezdtük négyen.”

Ha visszatekintünk, a banda 2001-ben alakult, egy héttel a szeptember 11.-i támadások előtt, de nem sokat változott a mostanihoz képest. Valójában minden kiadott album sokat mondó,kezdve legelső debütáló albumukkal, a 2002-ben kiadott „I Brought You My Bullets, Your Brought Me Your Love”, amely szinte újjászületett, és a rajongókat egy olyan világba vitte, amit ők alkottak. Azóta az MCR alkut kötött az ördöggel („Three Cheers For Sweet Revenge”), előjött a hallhatatlanság, és a túlvilág (The Black Parade) és a poszt-apokaliptikusság  az elmúlt év legambiciózusabb és aprólékosabban-megalkotott rekord eddig a „Danger Days: The True Lives Of The Fabulous Killjoys”. Ez az új felfogás mássá tette az eddigi rajongók, de az „emo” célzat továbbra is ott maradt.

„Úgy érzem magam, mint egy elektromos tisztító.” mondja.  „Néhányan azt mondták, hoyg „Hé, tudod, hogy eléggé oké színeket viselsz.”” A Danger Days  nyitotta meg az emberek előtt azt, hogy nem csak egy kép, hanem a banda mögött egy mondanivaló is van.

„Tíz év. Úgy érzem, hogy a banda bebizonyította azt, amit szeretett volna. Amikor kijött az első rekord, és egy naysayers (ezt nem értettem, hogy mi?!) és az emberek be „csoportosítottak” minket egy zenei műfajba, egy idővonallal, egy dátummal, és a banda halálos ítéletével, hanem összekötöttek minket egy zenei mozgalommal.”

2007-ben az Egyesült Államokban az MCR-t hibáztatták az egyik tizenhárom éves lány halála miatt, aki akkoriban csatlakozott egy szektához, és egyre nagyon megszállottja lett a bandának.
„Úgy érzem, az emberek nagyon helytelenek, és helytelenek.” mondja Toro. Az elmúlt tíz évben mi vagyunk az egyik banda, aki mindig arra buzdítjuk a rajongóink, hogy ne féljenek tovább élni, és soha ne adják fel.”

Annak ellenére, hogy felvettek már néhány demót a Blink túra során, Toro azt mondja, az ötödik album még messze van. „Szeretem kihasználni ezt a „könnyelmű” időszakot.” Egy dolog biztos, több,. mint 4,4 millió eladott Danger Days CD van most rajongók sokaságának polcán.

„Tudom, hogy egyre több rekord lesz, ahogy a dalok összegyűlnek." mondja. „Én tudom, hogy mindig van egy teljesen új világ, vagy bekapcsolódunk az azelőtti rekordba. Mindig kutatunk a következő dolog után.”

A My Chemical Romance is ott lesz jövőre, a 2012.-es januárban megrendezett Big Day Out Fesztiválon, ahol három városban lépnek fel: Brisbane, Sydney és Melbourne.